Informatikában jártas munkatársaimmal az első percekben meglepődve és némi döbbenettel mustráltuk a készüléket, és nem értettünk semmit. Szinte egyszerre kiáltottunk fel: ilyen márkájú gép még létezik? A válasz nem sokat késett: bizony létezik, és nem is akármilyen.

A kezdeti meglepődés oka persze nem az volt, hogy egy, a 90-es évek végéről maradt példányt jutatott el hozzánk a Laptop.hu, hanem inkább azon törtük a fejünket, vajon csak a memóriánk romlik, vagy az utóbbi években tényleg nem hallottunk semmit a Compaq márkáról - leszámítva a főinformatikusunk asztalán található egykor kuriózumnak számító vezetékes Compaq márkájú fekete-ezüst billentyűzetet, mely 2001 óta elnyűhetetlen darabként vezérli vállalatunk informatikai világát.

Csak a cégér maradt

A sokat bíró billentyűzet beszerzése óta persze rengeteg dolog történt a számítógépgyártók világában, többek között az is, hogy 2002-ben a Hewlett Packard és a Compaq egyesült, amitől kezdve a márkáról hazánkban (is) meglehetősen keveset lehetett hallani. Az utóbbi időben azonban újra megjelent a boltok polcain, immár a HP egyik almárkájaként, mely elsősorban az otthoni felhasználókat tekinti fő célcsoportjának.

Valójában tehát egy átmárkázott HP géppel van dolgunk, közepesen erős konfigurációval: egy Celeron T5870-as processzor lakik a masinában, Intel 965e lapkakészlettel, a grafikai részt pedig az integrált GMA X3100-as GPU irányítja. A tesztgépben található még egy beépített, 2 megapixeles kamera (képminősége megfelelő), mikrofon, egy 160 GB-os háttértároló, valamint a fényes és szép képet adó 15,6 collos kijelző. Memóriából 2 GB-nyi érkezik, ami már alkalmas a legújabb Windows verziók akadálymentes futtatására is, oldalt pedig felbukkan egy lightscribe képes DVD-író is. 3 USB csatlakozóba és egy kártyaolvasóba lehet a megfelelő eszközöket dugdosni, és természetesen van vezeték nélküli hálózati adapter is - azaz minden együtt, amire egy átlagos felhasználónak szüksége van.

Stílus és elegancia

A második meglepetés a gép fekete színe volt, ami szintén osztatlan meglepetést okozott. Míg az asztali gépek házai a hőskorban jellemző vajszínűből egyre inkább elsötétedtek - több fővárosi elektronikai áruházban még kérésre sem tudtak volna világos színű asztali gépet adni - a laptopok, netbookok között éppen az ezüst, az alu illetve a standard szürke a legjellemzőbb. Talán ennek is köszönhető, hogy egyikünknek a kávé, másik kollégánknak az étcsokoládé jutott eszébe a gépről elsőre - persze valószínű, hogy designcsapat nem végzett ennyire mélyreható asszociációs teszteket.

Sötét színe azonban egyben előnye is - leginkább egy elegáns, üzleti környezetben tudnánk elképzelni (semmiképpen sem fiatal lányok hátizsákjában, mint egyik-másik vidám színű gépet), ott azonban minden tekintetben megállja a helyét. Egy megbeszélésen a gép előkerülése öltönyös partnereinktől elismerő pillantásokat váltott ki - wow, Compaq! - hümmögtek. Úgy tűnik tehát, hogy a régi hírnév még mindig él. Azokat is meg tudjuk nyugtatni, akik a számítógép színét a bútorhoz passzolóan választják: minden színkombinációban jól mutat.

Gyakorlat teszi a mestert

„Csokihoz" - ahogy tanult kollégánk elnevezte a gépet, Windows Vista operációs rendszer érkezik, talán Redmondban sem bánják, ha a szoftveres ismertetést ezzel le is zárjuk. Annál többet érdemes íni a kézzelfogható felületekről. A ház és a billentyűzet tapintása kellemes, minden ott van, ahol kell lennie - teszteltünk már olyan gépet, ahol a billentyűzet sehogysem akart kézre állni. A felület egyszerű és letisztult, extra gombokból nem mellékeltek túl sokat: a kijelzőt felhajtva a billentyűkön kívül mindössze a WLAN kapcsológombja, és a főkapcsoló található meg.

Jól kezelhető az egérpad is, nem csúszik el rajta a felhasználó ujja (mint sok régebbi típusú esetén, nem kívánt egérmozgást, képernyőgörgetést, minősített esetben kellemetlen taskváltást okozva), az egérgombok azonban talán mintha egy leheletnyivel feljebb lennének a kelleténél, de hozzá lehet szokni. Átlagos irodai és otthoni használat mellett semmiféle sebességi vagy teljesítményproblémát nem tapasztaltunk, az akkumlátoros üzemidő is megfelelő.

Külön boldogságot okozott mindenkinek, aki a géppel a kapcsolatba került, hogy nem szerepeltek rajta az egyes más típusoknál fellelhető, sokszor meglehetősen tolakodó gyári segédprogramok, illetve Windows-újraértelmezési kísérletek, nem jött ötpercenként üzenet faliújságtól, gépőrzőtől, műveleti központtól -bekapcsoltuk, használtuk és tökéletesen működött.

Kitehető az ablakba

A Compaq 610 kiválóan teljesíti azt a feladatot, amire szánták, funkciókat korlátozó hibái nincsenek, és szokatlan - de kétségkívül elegáns - designja miatt üzleti környezetben is megállja a helyét, sőt. Az persze, hogy a hazai piacon évek óta pihenő márka mekkora piaci részt tud hasítani magának, még a jövő kérdése, de az igyekezet már látható: a notebookok mellett már Compaq logóval ellátott asztali számítógépeket is lehet magyar üzletekben vásárolni. Nekünk tetszett.